Hírek

Játékra fel!

A játék fejlesztő hatásai

anya_gyerek_jatekaHányszor mondjuk gyermekünknek, hogy nincs időnk odaülni hozzá játszani, mert vár a háztartás, a vacsorakészítés, a munka… Pedig nem is gondolnánk, hogy mennyi mindent veszni hagyunk, ha nem figyelünk oda, hogy együtt töltsünk időt gyermekünkkel játék közben. Sokszor egyszerűbb a tévé, a számítógép elé odaültetni a gyermeket, vagy egy “okostelefont” a kezébe adni, mit sem sejtve ennek számtalan maradandó káros hatásáról, de ezt most nem fejteném ki, majd egy másik írásomban bővebben kifejtem.

A gyermek életét egészen újszülött kortól végigkíséri a játéktevékenység. csecsemo_konyvet_nezegetA játék a testi és lelki fejlődésre egyaránt hatással van. A különböző mozgások, ezek begyakorlása már az újszülött idegrendszerét és izomzatát fejlesztik és készítik elő a bonyolultabb és összetettebb tevékenységekre. A csecsemő a mozgásain keresztül tanulja meg, hogy milyen az őt körülvevő világ: megtapint tárgyakat, érzékel, ízlel, megszagol, vagyis megismeri a külvilágot, mindezt mozgásos játék közben. Így fejlődik az intellektusa, ez a tanulás alapja.

Nagyon fontos tehát, hogy engedjük játszani a gyermekeket, szakítsunk időt a közös játékra!

A gyermek személyiségének alapvonásai is a játékban alakulnak ki, örömöt szerez, szórakoztatja, kitölti szabadidejét, kielégíti mozgásvágyát. Jelen van benne a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a verseny. Mindemellett „A játék […] nem puszta szórakozás, időtöltés, hanem fontos ismeretek szerzésének és kifejezésének módja, valamint a kínzó belső feszültségek csillapításának, az öngyógyításnak is eszköze.” –írja Ranschburg Jenő a játékról. Sokszor a játékot kommunikációs csatornaként használja tudat alatt a kisgyermek. Eljátssza a bánatát, örömét, vagy ami épp foglalkoztatja őt, ezért figyeljünk oda, mert lehet, hogy gyermekünk így próbál üzenni nekünk, így érthetjük meg lelki vívódásait.

 A játék tehát eszköze a gyermek megismerésének és fejlesztésének.

A játék fejlesztő hatásai

  • Mozgásfejlesztő hatás: mint már említettem a játéktevékenység újszülött kortól a gyermek mozgásvágyát elégíti ki. A csecsemő kúszik-mászik, megfog, megtapint tárgyakat, dolgokat. Ezáltal fejlődik a testérzékelése, testsémája, megtanulja, érzékeli testének határait. A mozgásos játékok fejlesztik a mozgáskoordnációt, az egyensúlyészlelést, a térérzékelést, a téri tájékozódást. A rajzolással, manipulációs, konstruáló játékokkal finomodnak a mozgások, fejlődik a szem-kéz koordináció, a két kéz mozgásai összehangolódnak, finommozgások ügyesednek.Manipuláció és szem kéz koordináció fejlődése a játék közben.
  • erzekeles_eszleles_fejlodese_jatek_altalÉrzékelés-észlelés fejlődést serkentő hatás: a mozgásos játékok segítik összerendezni a különböző érzékszervből érkező ingerek összehangolását az agyban. (=szenzoros integráció). A látással kapcsolatos észlelés, a hallással kapcsolatos észlelés, a tapintásos észlelés, tér-és időészlelés, az egyensúlyészlelés fejlődését egyaránt elősegítik ezek a játékok.
  • Figyelemfejlesztő hatás: a játék során megtanul a gyermek tudatosan egy dologra koncentrálni, összpontosítani. Figyelme stabilabbá válik, figyelem megosztás képessége és a szelektív (vagy differenciált) figyelem képessége fejlődik. Figyelemzavaros gyermekek esetében terápiás célzattal is kihasználjuk  a játékot. Megtanulja, hogy egy játékot végig kell játszani, különben értelmét veszti a tevékenység. Kitartóbbá nevel, megjelenik a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége, a szabályokat már akkor is betartja, ha azok számára nem kedvezőek.
  • Gondolkodás fejlesztő hatás: a játék által az összehasonlító, általánosító készség, a fogalomalkotás, a problémamegoldó készség, a kreativitás, a szimbolikus gondolkodás is fejlődik.
  • Emlékezet fejlesztő hatás: a játékfejlődéssel párhuzamosan fejlődik, az önkéntelen emlékezet szándékos emlékezetté, a rövid távú emlékezet hosszú távú memóriává alakul. Egyes játékok erősítik a mechanikus emlékezetet, a vizuális, vagy verbális memóriát.
  • Képzelet és fantázia fejlesztése: a szerepjátékokban, az ábrázoláskor, a konstruáló játékoknál, a mozgásos játékoknál egyaránt a képzelet és fantázia nagy jelentőséggel bír. A szimbolikus játékkal a gyermek képessé lesz a világ megkettőzésére, a belső reprezentálásra. Magtanul elvonatkoztatni, megjeleníti gondolatait, vágyait, megeleveníti azokat a dolgokat, érzéseket, melyek foglalkoztatják őt.
  • Érzelmek kifejezését segítő hatás: a játéknak feszültségcsökkentő hatása van, ebből a feszültségcsökkentésből származik a játék öröme. Szerepjáték során az élet kellemes mozzanatait újra átélheti a gyermek, kielégítetlen vágyai beteljesülhetnek, félelmei, szorongásai oldódhatnak, az agresszió, a harag feloldódhat. Szerepjáték közben beleéli magát a másik ember helyébe, így átéli és megjeleníti az eljátszott személy érzelmeit, viselkedését kiváltó indítékait. Olyan érzelmeket is képes átélni, helyzeteket megérteni, melyek még bonyolultak számára. A szerepek kölcsönös átélése nagymértékben hozzájárul az empátia képesség erősödéséhez, a segítőkészség fokozásához, a társak sikere feletti öröm érzéséhez. A játék által játszva ismereteket szerezhet, gondolkodási műveleteket gyakorolhat, saját képességeit fejlesztheti, meglévő ismereteit alkalmazhatja, rendszerezheti, vagyis kíváncsiságát, intellektuális igényeit kielégítheti.
  • Beszédfejlesztő-indító hatás: a játék beszédre és sok esetben kommunikációra készteti a gyermeket. A kisgyermek eleinte minden játéktevékenységét szavakkal is kíséri, elmeséli, hogy mi is történik az adott szituációban. Gazdagodik a szókincse, gyakorolja a hanglejtést, a hangsúlyt, a beszéd ritmusát, dallamát próbálgathatja.
  • Szociális készségek fejlesztése: a közös játék során tanulja meg a gyermek a társas együttélés szabályait és normáit. Megérti a mindennapi életet, megismeri a család és a közösség szerkezetét és működését. Megtanulja, hogyan alkalmazkodjon másokhoz, hogyan és milyen módon érvényesítheti saját akaratát, szándékait. Fejleszti a kapcsolatteremtő készséget, az akaraterőt, az önfegyelmet, szolgálja a csapathoz tartozás élményét, a társas kapcsolatok megerősítését.

Valahol mindenkiben ott bujkál a gyermeki én, az önfeledt játékra való nyitottság és vágy. Ne szégyelljük tehát megkeresni ezt és kihasználni gyógyító, regeneráló, kapcsolatteremtő hatásait- játékra fel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.